A romantika – még ha tagadja is esetleg – minden ember szívét megdobogtatja. A legtöbb lány különleges lánykérésről, örökké emlékezetes esküvőről álmodik, olyanról, amiről azt hisszük, hogy csak a pöttyös és csíkos regényekben (meg a szerelemes füzetekben) léteznek, csak egy álom marad, a valóság pedig nem közelítheti meg a képzeletet.
Nos, van olyan nő, akinek a mese valóra vált, akihez eljött a hercege, és úgy kérte meg a kezét, ahogy azt millió és egy lány álmodja. Lukács Anita és Vadász Zsolt, a Budapesti Operettszínház művészei számára a mese valóra vált.
Úgy tudom, hogy gyerekkorotokban egészen közel éltetek egymáshoz, mindketten Borsodban nőttetek fel…
Anita: Így van, így igaz, bár nem ismertük egymást gyermekkorunkban, soha nem találkoztunk azelőtt. Zsolti egy kis faluban Borsodszentgyörgyön, én pedig Miskolcon cseperedtem fel…
Hogyan indult a pályátok?
Anita: Én Miskolcon a Pécsi Sándor Gurulószínházban kezdtem gyermekszínészként a pályafutásomat. Zenés darabokban, musicalekben énekeltem remek szerepeket: A Dzsungel könyve-ben Csilt, az Oliver-ben Nancy-t, a Légy jó mindhaláligban Violá-t alakítottam. A Gurulószínház után Budapestre kerültem a Toldy Mária által vezetett Musical-stúdióba, ahol a színészmesterséget, a színpadi mozgást (jazz-balett, steptánc), és a musical-éneklést sajátítottam el. Később az Operettszínház Operett-akadémiáján operett és opera-éneklést is tanultam Kéringer László vezetésével.
Zsolt: Gyermekkoromban nem készültem színésznek vagy énekesnek, de már kamaszként is a komolyzene érdekelt, és tetszett a színház, főleg a zenés színház. Az operett elsősorban a látványvilágával fogott meg. A színjátszás alapjait a Budapesti Operettszínház Zenés-színészképző Stúdiójában sajátítottam el, énekelni pedig magánúton tanultam Gencsy Sárinál. Első szerepem az Operettvilág Együttes Cigánybáró produkciójában, Ottokár volt. Később a Miskolci Nemzeti Színházban, az egri Gárdonyi Géza Színházban, Pécsen, Debrecenben, szinte az összes vidéki színházban játszottam operett főszerepeket.
Az esküvőtök elképesztőn romantikus volt, de már a leánykérés sem nevezhető hétköznapinak.
Zsolt: Erre nagyon pontosan emlékszem! 2008.05-hó 11-én, a Mágnás Miska előadás alatt történt. A darab végén az úgynevezett 2. felvonás legvégén megkérdezi Baracs úr Rollától: „Rolla, hát velem jön?” Ehelyett a következőt kérdeztem Anitától, aki természetesen a női főszereplőt, Rollát alakította: „Rolla hozzám jössz?” - és előhúztam a belső zsebemből a karikagyűrűt. A darabban Rolla igent mond! Anita is így tett Rolla-ként, és igent mondott! A gyűrűt felhúztam Anita ujjára. Semmi fennakadás nem volt, tovább énekeltük a duettet, a darab gördülékenyen ment tovább!
Anita: Nagyon boldog voltam, a kollégák pedig izgatottan várták az eseményt, ugyanis ők már tudták Zsoltitól, hogy mi fog történni, de ügyesen titokban tartották előttem. Igazi, nagy meglepetés volt.
És az esküvő?
Anita: Valami különleges ceremóniát szerettünk volna. A Csárdáskirálynőben Edvin és Szilvia házasságot kötnek.
Zsolt: Ráadásul Rohnsdorf ezredes fel is szólítja a szerelmeseket, hogy haladéktalanul kötelesek házasságot kötni. Az előadás végén bejött a színpadra az anyakönyvvezető hölgy, két kedves kollégánk – Szendy Szilvi, aki aznap este Stázit játszotta, és Peller Károly, aki Bónit alakította – akik a ceremóniamesterséget elvállalták aznap estére, illetve Kerényi Miklós Gábor igazgató úr, aki felkarolta az egész ötletet.
Anita: Azért is választottuk a színházat a polgári ceremónia helyszínéül, mert így minden barátunk, és színészkollégánk jelen tudott lenni. Különben gyakorlatilag lehetetlen lett volna mindenkit egyeztetni. Természetesen a szűk család is megnézte a különleges előadást mindkettőjük részéről, s ők a nyári, templomi ceremónián is részt vettnek. Arra Borsod megye egyik kis településén, Zsolt szülőfalujában került sor.
Merre voltatok nászúton?
Anita: A nászút? A nászút munkával telt. Két hét alatt három földrész három országának négy városában, Tel-Avivban, Münchenben, Nürnbergben, és Calgariban koncerteztünk, énekeltünk. Persze azért 1-1nap jutott a városnézésre, pihenésre is!
Szoktatok fogadkozni Szilveszterkor? Megfogadtatok valamit az újévre?
Zsolt: Fogadkozni nem szoktunk Szilveszterkor, mert akkor egészen mással vagyunk elfoglalva, a munkával. Baján, a közelmúltban felújított, modernizált, Bácskai Kultúrpalotában, aztán pedig az Opera Gálán szórakoztattuk a nagyérdemű közönséget. Megvártuk az éjfélt, koccintottunk, majd másnap1-én, már az Operettszínházban énekeltünk az Újévi Gálakoncerten.
Ha nem is fogadtátok meg Szilveszter éjszakáján, hogy ezentúl jobban odafigyeltek a mozgásra és a táplálkozásra - hiszen ez erősen függ a sűrű időbeosztásotoktól is – azért a formátokra idén is vigyáznotok kell…
Anita: Bárányos Zsuzsához járunk mind a ketten, tulajdonképpen szinten tartás miatt. Nagyszerű, modern gépei vannak, amik akár centiket is képesek lefaragni az ember hasáról, csípőjéről. Az ehhez tartozó nyirokkeringést fokozó, és a karcsúsító teát fogyasztva különösen hatásos eredmény érhető el.
Zsolt: Sokféle fogyókúrát kipróbáltunk már. A rendszertelen időbeosztásunk miatt rendszertelenül étkezünk, és nem mindig tudunk odafigyelni, a bevitt kalóriára sem. A kezeléseket, és a teákat kúraszerűen szoktuk igénybe venni, és ilyenkor mindig sikerül néhány centitől megszabadulnunk.
Miben láthatunk benneteket 2012-ben?
Anita: Idén sem fogunk unatkozni, az biztos. Játszunk a Csárdáskirálynőben, a Lili bárónőben, a Mágnás Miskában, a Pompadourban, az Egy éj Velencében, a Mária Főhadnagyban, a Cigányszerelemben, az Opera és Operett gálákon egyaránt.
A rovatok sorrendjének átrendezéséhez húzd a jobb oldali listában lévő elemeket az általad választott helyre:
- Kultúra
.jpg)
.jpg)