„Városaink lakhelyünkből és esztétikai élményből statisztikai és matematikai játszótérré, szokásainkat ábrázoló hatalmas Excel-táblákká változtak” – írta Bari Máriusz újságíró a lokatív médiáról 2009-ben.
Bár akkor még a web 2.0 és az innováció volt a kulcsszó, amelyet az zsurnaliszták gyakran használtak, 2011-ben végre a lokatív média ideje is bekövetkezett.
A lokatív média az összes technikai megoldás, mely egy eseményt, dolgot, érzelmet, vagy adatot egy adott helyhez köt. Technikai feltételként mindössze egy okostelefonra és egy alkalmazásra van szükségünk, mely segítségével jelezhetjük, hogy hol vagyunk, részletesen megadva akár az épület adatait is. Így ismerőseink, vagy a program használói értesülhetnek arról, hogy hol találnak akciókat, remek partikat, kedvezményes belépési lehetőségeket, vagy éppen minket. A lokatív média tehát a közösségi összehangolás eszköze, ugyanis nem kell órákat tölteni a szervezéssel, elég csak rápillantanunk a telefonunk kijelzőjére.
A lokatív média kiemelkedő alkalmazása a Foursquare, egy helymeghatározáson alapuló közösségi szolgáltatás, melyet 2009-ben fejlesztett ki Dennis Crowley és Naaven Selvadurai. Lényege, hogy egy GPS-szel rendelkező okostelefonnal bejelenthetjük a tartózkodási helyünket a térképen. A Foursquare vonzerejét növeli, hogy személyes élményt nyújt, hiszen az egyes helyekhez egyéni történetek kötődnek. Továbbá kiemelt a játékélmény is, mely hatására a felhasználók rendszeresen belépnek az alkalmazásba. A szolgáltatás marketingre is kiváló: ha sokszor jelentkezünk be egy adott helyről, mi leszünk a polgármesterei, így belépés esetén több bónuszpontot kapunk, valamint egyes boltokban és szórakoztatóipari egységekben ehhez kapcsolódó kedvezményeket vehetünk igénybe.
A Foursquare-en kívül különböző lokatív média rendszerek léteznek: Brightkite, Dopplr, Eventful, Facebook Places, Geoloqi, Google Latitude, Gowalla, GyPSii, Jotyou, Loopt, Qype, Ruble, Skout, Yelp.
Trükkös alkalmazások gyűjtőhelye; egy fénykép alapján azonosítja be a program az internetről elérhető adatokat. Igen hasznos például egy szórakozóhelyen, ahol a nekünk tetsző személyt okostelefonunkkal lefotózzuk, majd az alkalmazás megkeresi a fénykép alapján a Facebook-profilját. Letölti az adatokat, és megjeleníti, hogy fent van-e többek között a Last.fm, a Twitter, vagy a Myspace felhasználói között. Így máris rengeteg információt kaptunk róla.
A lokatív média rendszerek különböző szórakoztató és informatív funkciókkal bírnak, de ezeken kívül használhatóak például várostervezésre, vagy fejlesztésre is. Koppenhágában szenzoros biciklikkel közlekedhetnek a járókelők, mely segítségével elérhetőek az utazási adatok. Budapesten kerékpártérkép mutatja, hogy mennyire terheltek az utak. Könnyen felmérhetőek a helyi jellegzetességek is, hiszen a személyek adott időponthoz és helyhez kötésével statisztikákat, kimutatásokat lehet végezni, azaz a város kulturális és üzleti életet nyomon lehet követni. Ráadásul trükközésre is alkalmasak a koordináták: pár éve egy Guinness-rekorder címre pályázó férfi bejelentette, hogy GPS jeladó segítségével postáról postára elküldött egy csomagot, s a térképen az igénybe vett posták által egy ábra rajzolódott ki. A lokatív média ez esetben egy ceruza szerepét töltötte be. Később kiderült, hogy ez hamis volt, bár a technológia erre alkalmas lenne.
Összegezve megállapíthatjuk, hogy a lokatív média napjaink egy meghatározó szegmensét képezi. A különböző lokatív média rendszerek közül a legismertebb a Foursquare, mely a kiemelkedő játékélményen túl személyes élményt is jelent a felhasználóknak – hiszen akár szórakozás közben is feltölthetik az adatokat. A lokatív média kulcsszavai: a QR-kód, az Augmented Reality, a geocímkézés, a hely-alapú közösségi hálózatok, a térinformatika, valamint a várostervezés – azt a kort jelzik, melyben – Bari Máriusz újságíró szavaival élve – a „check-in vált az új státuszüzenetté”.
A rovatok sorrendjének átrendezéséhez húzd a jobb oldali listában lévő elemeket az általad választott helyre: