A magyar királyi Szent Korona a magyar államiság egyik legfontosabb jelképe, melynek eredete és története a mai napig vitatott.
A történészek többsége szerint a koronát III. Béla (1172-1196) korában állították össze két fő részből: az úgynevezett görög koronából (corona graeca) és a latin koronából (corona latina). A tetején lévő keresztet később, valószínűleg a 16. században illesztették a tetejére. Feltételezések szerint a kereszt elferdülését egy 17. századi sérülés okozhatta, úgy, hogy a koronaékszereket tartalmazó vasláda fedelét azelőtt csukták le, mielőtt a koronát megfelelően elhelyezték volna. Ekkor a felső összekötő ívek is kissé meggörbültek.
Ezzel ellentétben egy 800 éves legenda szerint a koronát, II. Szilveszter pápa küldte I. István koronázására (Esztergom, 1000. Karácsonya). E hiedelem alapja Hartvik püspök írott forrása. Mivel ez a legenda 1200 körül megjelent a magyarországi liturgiai művekben, a történet az egész keresztény világban elterjedt. Ennek alapján a korona népszerű neve „Szent István koronája” lett.
Mindemellett a korábbi korabeli Nagyobb István-Legenda, melyet I. István kanonizálása idején, 1083. körül állítottak össze, egyáltalán nem említi a pápa koronaküldését. Az „angyali koronához” (ezt a nevet 1301 után kapta) kapcsolódó hagyományokkal és jogokkal foglalkozó Szent Korona-tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása, égi eredetű, angyal hozta uralkodói fejdísz, melyet hitük szerint a királyok királyától, az Úrtól kaptunk.
Szerkezetét tekintve az alsó rész 5,2 cm széles, átmérője 20,5 cm. A diadém hátoldalán két metszett akvamarin kő található. Homlokoldalán a Pantokrátor Krisztus képe helyezkedik el, mely alatt a korona peremén jobbra és balra Mihály és Gábriel arkangyalok, György és Demeter, valamint Kozma és Damián mártírok képmásai láthatók. A diadém hátoldalán, az ívelt keretben VII. (Dukász) Mihály bizánci császár, alatta balra Konstantinos Porphyrogennetosz vagy Konstantios képe látható (előbbi a császár fia, utóbbi a testvére volt). A keresztpántok négy 5,2 cm széles aranypántból készültek, melyeket egy négyzetes központi lemezhez (7,2x7,2 cm) erősítettek. A központi panelen 12 igazgyöngy, az ívelt lemezekkel együtt a latin koronán összesen 72 gyöngyszem található, amelyek Krisztus tanítványainak számát jelképezik. A jobbra lévő képet általában I. Géza magyar király képmásának tartják. A központi panel Krisztust ábrázolja. A négy pánton két-két apostol képe szerepel. A koronán a felső rész Isten mennyei birodalmát, a szellemiséget szimbolizálja, az alsó rész pedig Isten földi birodalmát jelképezi.
Magyarországon 1978-ban a koronát alaposabb vizsgálatnak vetették alá. Megállapították, hogy a korona alsó és felső részének stílusa és gyártási technikája erősen eltér, s emiatt valószínű, hogy két különböző helyen és korszakban készült.
Aktualitása okán érdemes megemlíteni, hogy idén az új alkotmány kihirdetésével egy időben, 2011. április 25-én a Honvédség átveszi a Szent Korona őrzését. Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint ezer éves hagyományhoz térnek vissza azzal, hogy a katonaság átveszi a feladatot a belügyi szervektől. Már megalakult a Koronaőrség, tagjait kiképezték, s a hagyomány szerint a katonák övcsatját és gombjait is a Szent Korona díszíti majd.
A rovatok sorrendjének átrendezéséhez húzd a jobb oldali listában lévő elemeket az általad választott helyre:
- Kultúra
.jpg)
.jpg)