Eljött az első este az idegen lakásban, és Gabi úgy döntött, hogy nekem a padlón a helyem. Attól tartok, nem volt elég sikeres az alakításom, amikor az ágyához ültem, és szomorúan bámultam rá. Persze cseleztem, be akartam nyalizni magamat a párnák közé.
Erre Gabi kimászott az ágyából, leült a szőnyegre, az ölébe vett és nekilátott énekelgetni, miközben simogatta a bundámat.
Miért hiszik az emberek, hogy nekünk az a jó, ha folyton fogdosnak? Kezdjük ott, hogy eszembe sem jutott aludni. Kicsit álmos voltam ugyan az egész napos megpróbáltatásoktól, de egy kemény vadászmacska, mint én, akinek némi vér is van a pucájában, éjszaka prédára les, figyel, teszteli a zajokat, a kinti világot, pláne, ha belecsöppen egy őrült nagyváros közepébe. El is nyávogtam neki a véleményemet, aztán úgy tettem, mintha elaludtam volna.
Mint az őrült vágtatok,
Lalla-lalla-lalla-la,
Ellenszélben vigyorgok,
Lalla-lalla-lalla-la.
Fogaim közt muslica,
Lalla-lalla-lalla-la,
Tigris vagyok, nem cica,
Lalla-lalla-lalla-la.
Nem érdekel az eső,
Lalla-lalla-lalla-la,
Nem zavar az őszidő,
Lalla-lalla-lalla-la.
Kemény vagyok, nagy vagány,
Lalla-lalla-lalla-la,
Nem egy pisis macskalány,
Lalla-lalla-lalla-la.
Első éjjel mégis elaludtam. Micsoda álmom volt! Vadállatként uraltam a várost, senki nem mert velem kekeckedni, futottam, futottam, futottam…! Hűűű, de szép volt! Aztán rádöbbentem, hogy továbbra sem a város uraként tartom rettegésben a lakosságot, hanem egy mikroméretű, tejfölös doboznál alig nagyobb, lakásnak csak kis jóindulattal nevezhető lyukban gubbasztok a padlón, taknyos kismacskaként. Mellettem az ágyon édesdeden szuszogott új gondozóm, Gabi, aki béna kis altatódalt énekelt, én meg szépen elaludtam. Jól elfáradtam az utazásban. Ébredés után viszont fitt voltam, kész a felfedezésre, kalandra!
De csalódnom kellett. Gabi, miután fölébredt, berohant a fürdőbe, ott negyed órát matatott, majd felöltözött, adott nekem némi májkrémet, tejet, és vizet, majd így szólt: - Megyek dolgozni Boci. Ez így lesz minden nap. Kivéve persze a hétvégéket. Ne csinálj felfordulást, mert balhé lesz! - Csak nem hagysz egyedül? – nyávogtam – Mit csináljak itt magamban? Csak ennyi kaját kapok? Mikor jössz haza? És hogy kell bekapcsolni a tévééééééét??????
A rovatok sorrendjének átrendezéséhez húzd a jobb oldali listában lévő elemeket az általad választott helyre: