Menni, vagy nem menni? Ez itt a (mester)kérdés

2011. május 07. szombat, 07:05

Írta: Gajdos Bori

0 Hozzászólások

Vajon a „még halogathatom a munkát” elv, a biztosabb tudásbázis, a jobb kereseti lehetőség, vagy az úgynevezett értelmiségi képzés lesz a nagyobb motivációs erő? Mesterképzés-körkép következik. Melyik képzés tölti meg a zsebet?

Nemrég jelent meg az Educatio Nonprofit Kft. felmérése, melyből kiderül: a bolognai alapképzés első végzősei jól tudják hasznosítani oklevelüket álláskereséskor, ám 50 százalékuk úgy dönt, hogy tovább tanul. Tehát eddig nagyjából bevált a jó pap-séma. A közel háromezer 2009-ben alapképzésben diplomázott fiatal fizetése azonban alacsonyabb, mint a többi képzési formában végzetteké.

A BA/BSC képzést befejezők 56 százaléka dolgozik diplomázás után egy évvel, a korábbi főiskolai és egyetemi képzéseket végzetteknél pedig 76, illetve 75 százalék ez az arány. No és a fizetések: a válaszolók átlagbére nettó 146 100 forint, azonban az alapszakos diplomásoké „csak” 129 600 forint. Többet keresnek náluk a főiskolai diplomával rendelkezők – 137 000 forint –, valamint az osztatlan szakosok: nekik 144 500 forint a bérük. A legjobb átlagkeresettel a hagyományos egyetemi képzésben részt vettek rendelkeznek, ők 165 500 forintot tehetnek zsebre hó végén.

A fentiek érdekes adatok, lévén, hogy a BA-diploma is legalább főiskolai diplomának minősíthető, hiszen képzési időben mérve csak fél év a különbség a főiskola javára. Az új rendszer bevezetésével a főiskola és egyetem szó hangsúlyozása sem olyan jelentős, hiszen mindkettő 3+2 éves alap+mesterképzéssel jelentkezik. Az alapszak pedig sokak szerint ad sokkal gyakorlatorientáltabb képzést, ami hasznosabbnak bizonyul a munkaerő-piacon.

Hajrá, munkáltatók! Hány pad lesz tele? Le kell szögezni: van hely. 2011 szeptemberében a felsőoktatási intézmények 8230 képzést indítanak, ezek közül 3256 alapképzés, 85 egységes és osztatlan képzés, 1455 felsőfokú szakképzés, és 3484 mesterképzés. Állami támogatást 53 450 hallgató nyerhet el, melyből 40 610-en alapképzésben, 2840-en egységes és osztatlan képzésben, 10 ezren felsőfokú szakképzésben, 19 600-an mesterképzésben, valamint 1300-an doktori képzésben folytatják tanulmányaikat.

Ehhez meg csak tanulni kell. És tanulni, tanulni, tanulni. Hová érdemes jelentkezni? Megfontolandó, hogy a mesterképzés – bár a BA-képzésre épül – nem a gyakorlati ismeretekre helyezi a hangsúlyt. Szóval, aki például kommunikáció szakon újságírás szakirányos hallgató volt, nem a tördeléssel és riportírással fogja tölteni az elkövetkező két évet. (Kár.) Ellenben egy-egy területen remekül elmélyítheti háttértudását, és talán ráébredhet arra is, hogy mi érdekli igazán. A mesterképzési szakdolgozatnál ugyanis egy tudományos részterületet kell feldolgozni, az alapképzésnél jóval szakszerűbb módon és nyelvezeten, ráadásul nagyobb az önálló kutatás szabadsága és a konklúziók levonásának lehetősége is. Még egy ok, hogy az új, többszintes képzésben sokkal nagyobb az átjárási lehetőség, hiszen egy-egy területen belül (például társadalomtudomány, bölcsésztudomány) a megfelelő tanegységek elvégzésével és a kapcsolódó kreditek megszerzésével szinte bárhová lehet jelentkezni.