A Dalai Láma Budapesten

2010. szeptember 23. csütörtök, 14:24

Írta: Schlezák Krisztina

0 Hozzászólások

2010. szeptember 18-19-én tíz év után Budapest újra vendégeként köszönthette Tendzin Gyacot, a XIV. Dalai Lámát. Őszentsége a Papp László Sportarénában két napon tartott erkölcsi, etikai előadást, és a buddhista gyökereket bemutató tanítást. Áldást és beavatást adott mind a buddhista irányzat követői, mind laikusok számára. Beszédét és útmutatását mindazoknak szánta, akik a tibeti vallási hagyomány iránt érdeklődnek, vagy az általa hirdetett békés tudat kifejlesztéséhez segítséget keresnek.
A buddhista vallás elsőszámú vezetője az ország, sőt a világ távoli tájáról is érkezettek előtt beszélt a vallások közötti egyetértés fontosságáról. („Nem lehet mindenki keresztény, muszlim, vagy buddhista..”) Nem téríteni akart, hanem a különböző vallású emberek békés együttélését szorgalmazta. A boldogság elérésének útjául az önmagunkba való visszahúzódás, a belső harmónia kialakítását jelölte ki. („A harag, a gyűlölet és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak.”)
A Dalai Láma a tibeti buddhizmus és a világ egyik legkiemelkedőbb spirituális vezetője. Tendzin Gyaco 1935-ben született egy tibeti faluban. Két éves korában a Dalai Láma tizennegyedik reinkarnációjaként azonosították, s öt éves korában fel is vette ezt a tisztséget. A Dalai Láma név jelentése a Bölcsesség Óceánja. Ezzel a megtiszteltetéssel kezdte meg tanulmányait 6 évesen, majd felnőttként a mai napig a világban utazva hirdeti az együttérzés, a boldogság eléréséhez szükséges értékrend jelentőségét, a pozitív gondolkodás és őszinte felismerések fontosságát. A béke nagyköveteként a Föld számos országában tisztelet övezi, üzenetiben felhívja a figyelmet az erőszakmentesség, a tolarencia, a türelem, a feltétel nélküli szeretet lényegére, és a vallások közti harmónia kialakítására. Mint buddhista szerzetes a tibeti nép sorsát különösen a szívén hordja.
Őszentsége 1959 óta Indiában él, ahová a kínai hadsereg 1950-ben történt tibeti megszállása miatt kényszerült emigrálni. Ettől kezdve száműzetése korlátai közt próbálja támogatni a tibeti nép vallásának és kultúrájának fennmaradását, kivívni a kínai vezetéssel folytatott tárgyalásai révén a békés együttélés lehetőségét, valamint töretlenül támogatja a menekülteket, és a tibeti gazdaságot. Hazája békéjének visszaszerzéséért tett fáradhatatlan küzdelméért és a tibeti nép jólétéért tett erőfeszítéseiért Tendzin Gyaco 1989-ben Nobel-békedíjban részesült.
Itt tartózkodása során ezúttal Tendzin Gyacot Budapest díszpolgárává avatták. A XIV. Dalai Láma magyarországi látogatása biztosan maradandó érzelmi értékekkel gazdagították a két nap résztvevőit.