Báthory Erzsébet a világ szemében népünk leghorrorisztikusabb alakja, aki nem mást tett, mint szűzlányok vérét itta, és abban is fürdött azért, hogy örökké fiatal maradjon. Szegény asszonyról igazán negatív vélemény alakult ki, ma azt mondanánk, hogy a pletyka tette tönkre a renoméját. Ha a bulvársajtó kapná fel a történtet, akkor úgy tálalnák: Ismét vért ivott a vámpírasszony?
Ezzel akárhol címlapra lehet kerülni, de Báthory Erzsébet nyilván lemondott volna e kétes hírnévről. Aztán az is lehet, hogy a borzongni szerető népek nagy örömmel vennék, ha a tévében műsort vezetne, vagy készítenének vele egy mélyinterjút, aminek a végén átharapja a riporter torkát. Az lenne csak a látványosság, biztosan megugrana a csatorna nézettsége. Ha azt vesszük, hogy milyen virágzó üzletág a katasztrófa turizmus, vagy hogy milyen médiaérdeklődést kapott szabadulása előtt és után a jó öreg whiskey-t vedelő bankrablónk, aki már-már nemzeti hőssé avanzsált, (pedig nem osztotta meg a rabolt pénzt a nép szegényebb tagjaival, hanem egyszerűen jól érezte magát belőle), akkor el lehet képzelni, hogy mi mindent hallanánk innen-onnen Erzsébet vélt és valós életéből.
Nézzük csak, ki is volt Báthory Erzsébet?
Ecsedi Báthory Erzsébet (Nyírbátor, 1560. augusztus 7. – Csejte, 1614. augusztus 21.) a történelmi Báthory család szülötte. Az ecsedi kastélyában töltötte gyermekkorát. Nádasdy Ferenc gróffal, aki nála öt évvel volt idősebb, tizenegy éves korában jegyezték el. 1575-ben lépnek frigyre, amire még II. Miksa császár is hivatalos volt, habár az út veszélyeire hivatkozva nem jött el. Nádasdy gróf feleségének a csejtei kastélyt és a körülötte lévő 12 falut adta nászajándékba. Erzsébetnek 6 gyermeke született, de sokat volt egyedül, mert Nádasdy, a „fekete bég”, folyton háborúzott, aztán 1604-ben Sárváron meghalt. Erzsébet ezután özvegyként élt tovább.
A legenda
Erzsébet alakját már férje életében is sötét homály övezte. Okkult tudományokról és megkínzott szolgálókról beszéltek. Ma a köztudatban leginkább az öregedés ellen folytatott praktikáiról ismert, hogy minden tükröt összetört, hogy ne lássa öregedni magát. Mendemondák szerint egyszer úgy megütött egy szolgálót, aki az úrnő haját fésülte és megrántotta, hogy annak kiserkent a vére és Erzsébet kezére fröccsent. Úgy látta, a bőre megszépült tőle. A fiatalság titkát keresve megölte a lányt és megfürdött a vérében. Később szüzek vérét vette, akiket a legalkalmasabbnak talált ilyen célra. Birtokán összegyűjtötte a szüzeket, megkorbácsolta, megcsonkította és megkínozta, majd a lábuknál fellógatva őket, vérüket vette.
Ezeket a mendemondákat azonban egyértelműen cáfolják a biológiai tények, hiszen az emberi vérben – alvadása miatt – lehetetlen megfürdeni. Állítólag ivott is a vérükből, kezdetben aranyserlegből, majd közvetlenül a testükből. Miután a környéken élő lányok elfogytak, kastélyában akadémiát létesített női szeretőjével és az ideküldött lányokkal hasonló módon végzett. A történet szerint elfogatásáig hatszáznál is több lány életét oltotta ki. A kutatások szerint Báthory Erzsébet sosem bántotta saját jobbágyait. A hozzá kerülő lányokat mindig több száz kilométerről hozatta, az ország különböző pontjairól, így senkinek sem hiányoztak, és az akkori utazási lehetőségek miatt az élő lányokat sem lehetett látogatni. Ám fontos megjegyezni, hogy Báthory Erzsébet a saját jobbágyaival anyai szeretettel bánt, és sosem ragadott el közülük senkit. Ezzel magyarázható, hogy nagyon sokáig nem került sor az ügy felgöngyölítésére.
A történet alapját egy jezsuita pap által papírra vetett írás alkotja, mely Báthory Erzsébet halála után 150 évvel kelt. Ennek fényében a fenti történet valóságtartalma megkérdőjelezhető. A történelemtudomány Erzsébetre ma már úgy tekint, mint aki semmivel nem volt kegyetlenebb, mint korának egyéb arisztokrata özvegyei, és mai rossz hírét leginkább Rexa Dezső történésznek köszönheti. A történészek ma már koncepciós vádat emlegetnek, amely során az egyedülálló asszony vagyonát kívánta megszerezni Thurzó nádor és a Habsburg ház. A vádakat ki sem vizsgálták rendesen, a szolgálóit s komornáit hallgatták ki csupán, aminek során a kínvallatás hatására azok beismerő vallomást tettek. Az ő sorsuk a lefejezés lett. Testüket máglyán elégették. Nádasdy özvegyét élete végéig a csejtei várban tartották fogva befalazva. Perre és ítéletre nem került sor. Erzsébet itt halt meg 54 évesen, elborult elmével 1614. augusztus 21-én.
A legenda valóban sokkal izgalmasabb és hátborzongatóbb, mint a sokkal valószínűbb igazság, miszerint a pénz és hatalomvágyó urak tették tönkre a védtelen asszonyt. Vajon mit szólna Báthory Erzsébet a róla készült horrorfilmekhez?
A rovatok sorrendjének átrendezéséhez húzd a jobb oldali listában lévő elemeket az általad választott helyre:
- Klub
.jpg)
_thumb307_.jpg)
.jpg)