A decemberi magazinunkban a diszlexiáról (olvasás zavarról) olvashattak, tájékozódhattak. A diszgráfia megjelenhet önállóan, de legtöbb esetben a diszlexia írásbeli megnyilvánulása. Azt mindenképpen tudni kell, hogy a diszlexia, diszgráfia nem betegség, hanem az információ feldolgozás egy más formája.
Nem szavakban, hanem képekben gondolkodnak. Egyes területeken az átlagosnál is sokkal jobban teljesítenek, tehetségesebbek. A diszlexiások között színészek, művészek tudósok, feltalálók, zenészek is vannak.
A diszgráfia az írás zavara. Kialakulásának oka lehet: észlelési és mozgáskoordináció zavar, fejletlen lehet az íráshoz szükséges képzetek kialakulása, térbeli és időbeli tájékozódás. A diszgráfiás gyerekek írása a finommotoros koordináció gyengesége miatt csúnya, többnyire olvashatatlan. Ezek a gyermekek rossz ceruzafogással, görcsös vonalvezetéssel, lassan és igen sok betűtévesztéssel írnak. Gyakori a hasonló írásmozdulattal kezdődő betűk tévesztése (u-v, a-o, a-e,). Írás közben betűt kihagy, felcserél, betold, a betűalakítása, nagysága, kötésmódja nem megfelelő. Betűnként másol, mert 2-3 betűnél többre nem tud emlékezni.
Tollbamondáskor gondolkodik, hogy milyen a diktált betű, hogy kell leírni, ezért lemarad a többiektől, kapkodni kezd, keveri a betűket, kihagy, vagy betold és sok egyéb hibát ejt. Fogalmazás írása is nagy gondot jelent, mert nem csak a témára kell figyelnie, hanem a helyesírás mellett az időrendre, a mondatok sorrendiségére is. Nem tudja vonalközben tartani a betűket, nem szeret rajzolni, a rajz színvonala elmarad az életkornak megfelelőtől. Manuális tevékenységet nem szívesen végez.
Gyakoriak a helyesírási hibák: nem érzékelik a magánhangzók és mássalhangzók hosszúságát, egybe-különírási gondokkal küzdenek. Írásjeleket, mondatkezdő nagybetűt nem használják A diszgráfia nem csak azt jelenti, hogy esztétikailag csúnya a külalak, és rossz a helyesírás. Meg kell birkóznia a helyesírási, nyelvtani szabályokkal, műveletekkel, és azt a gyakorlatban tudni kell alkalmazni. Ez nagyon nehéz feladat számára.
Mit tehet a szülő? Fontos, hogy ha a szülő észleli ezeket a tüneteket, minél előbb forduljon logopédushoz, és fogadja el a gyermekét olyannak, amilyen, és segítse, a legkisebb eredményt is dicsérje, értékelje pozitívan. Elkeseríteni nem szabad, és ne is példálózzon más gyerekek ügyességével. A diszgráfiás gyermeket mindig a korábbi önmagához kell mérni. Foglalkozzon sokat vele, játékosan! Fejlesztheti a finommotorikáját, irányokat, különböző játékokkal (pl. gyöngyfűzés, papírlap tépés, ragasztás, ujj játékok stb.) Ha csúnyán ír a gyermek, sok másoltatással nem javítható a diszgráfia, ehhez speciális kezelésre van szükség, melyet logopédus végez. Azonban a logopédus munkáját más szakemberek is segítik, hiszen a diszlexia-diszgráfia reedukációs terápia mellett kiegészítő terápiák is szóba jöhetnek.
A rovatok sorrendjének átrendezéséhez húzd a jobb oldali listában lévő elemeket az általad választott helyre: